Ezt a kérdést sokan próbálták, és próbálják majd megmagyarázni, de félő, hogy ugyanúgy, mint minden hasonló kutatás, mely a harcművészetekkel foglalkozik, kimerítő választ nem fog tudni adni.

Maga az elnevezés is több oldalról közelíthető meg. A legáltalánosabb fordítás a "lágy művészet" lenne, de akadt olyan, aki az "összetett művészet" értelmezését találta helyénvalónak. Az írásmód sem egységes, hiszen írják tradicionális formában jiu jitsunak, de használják a ju jutsu, vagy jiu jutsu elnevezéseket, jelentésük azonban minden esetben hasonló.

Olyan harcművészeti rendszer, amely a harci technikák végtelen variációját (dobások, rúgások, ütések, ízületi csavarások, eszközös technikák) magába foglalja. Korlátot az egyén jellemzője (akarata, elszántsága és testi-lelki adottsága) szabhat. Egy olyan ősi harcművészeti rendszer, mely napjainkban is folyamatosan bővül, és a jövőben is bővülni fog. Magába foglalja az egyszerű pusztakezes technikák sorát, egészen a bonyolultabb, eszközös, fegyveres technikákig.

Röviden összefoglalva:

• eséstechnika,
• ütés-, rúgástechnikák
• dobások és levitelek,
• fogások hárítása
• elvezetések, lezárások,
• különböző álló-, földharc küzdelmi technikák,
• eszközös támadás elleni védekezés (kés, fegyver, bot)
• eszközzel történő támadás és védekezés,
• több támadó elleni védekezés,
• gyakorlatok életszerű helyzetekben,
• elsősegély és élesztési eljárások.

A jiu jitsu alkalmazásának hatékonysága az edzőtermekben sosem fog kiderülni. Remélhetőleg sportággá sem fog válni, s megmarad azon ősi mozgásformává, mely évszázadokon keresztül volt.

Alkalmazásának tanácsaként álljanak itt a japán harcművészet egyik legismertebb alakjának intelmei:

"A dojon kívül mindig máshogy alakulnak az események. Ezért ha elhagyod azt, készülj fel a legváratlanabb fordulatokra.

Ha leragadsz a tanultaknál, elvesztél."

Myamoto Mussashi